Egyre többször találkozunk szép és mutatós fenyőkérgekkel teleszórt kertekkel, parkokkal. A természetes szépsége mellett azért egy kicsit összetettebb funkciókkal is szolgál, mivel nem csak egy védőréteget képez a talaj felszínén, de bomlása során tápanyaggal látja el azt.

A talajt segíti a vízháztartásában, nem lép fel evaporáció (megakadályozza a talaj gyors kiszáradását) akár 35-40% víz takarítható meg öntözési idényben, ugyanakkor az igazi „fenyőkéreg” magas gyanta tartama miatt gátolja a gyomok megtelepedését és fejlődését. Nem lehet azt állítani, hogy a kéreggel szórt területünk innentől kezdve mentesül a gyomoktól, de jelentősen visszacsökken előfordulásuk, és egy megfelelő vastagságban beszórt területen könnyebben el lehet végezni a gyommentesítést, hiszen a gyökerük nem a talajban, hanem a kéregrétegben próbál megkapaszkodni.

Természetesen vannak további lehetőségeink a gyomok elleni tökéletesebb harcban, így még mielőtt elterítenénk a fenyőkérget a kiválasztott területre, érdemes előtte egy teljes gyommentesítést elvégezni, fellazítani a talajt, ha annak keménysége indokolja azt. Majd miután ezzel végeztünk, választhatunk, hogy milyen védőréteget helyezünk rá. Ez lehet geotextil, ami nem szőtt, tűnemezelt szálszerkezetből készült polipropilén termék, kiváló a szilárdanyag visszatartó és a vízáteresztő képessége, ugyanakkor alacsony a négyzetméter tömege. A másik lehetőségünk az agroszövet, amivel már különböző növénytermesztési kultúrákban már találkozhattunk. Leginkább faiskolák, és növénytermesztésben használják előszeretettel, anyagát tekintve szintén polipropilén, de a felhasználási funkcióját tekintve UV-stabil, és ezt a képességét 4-5 évig meg is tartják. Utóbbinak akkor van lehetősége, ha esetleg vékony rétegben takarjuk fenyőkéreggel, így a bomlás során kisebb részek takarás nélkül maradnak majd, ott hamarabb fog elszakadni, vagy a gyom megjelenni.

A fenyőkérgezést felhasználását tekintve, kerülhet növényszigetekhez, évelő ágyásokba, fák, cserjék alá, haszonnövények közé, lejtős területre, rézsűkbe, de akár a természetes mivolta miatt alkalmas utak kialakítására is.

Többféle osztályozott méretben kaphatóak, legalsó szintre a legfinomabbat javasoljuk, ami 0-2 cm közötti, érdemes ezt minimum 5 cm vastagságban teríteni, majd záró rétegnek már nagyobbakat szórhatunk. Olyan területekre, amik nincsenek szem előtt, 4-8 cm méret javasolt, az előtérben levő területekre 2-4 cm méretet érdemes kiszórni. Kettő keverése is lehetséges, így az apró 0-2 cm kihagyhatjuk, de ára és a kiváló talajtakarási képessége miatt inkább mi az aprót javasoljuk első rétegnek.

Fenyőkéreg fajták közül az egyik legexkluzívabb a vörös fenyő (Larixdecidua) kérge, mivel neki a legmagasabb a gyanta tartama, ugyanakkor szép vöröses színével, intenzív illatával, igen hamar odaszegezi az ember tekintetét a vele beszórt területre. Többféle osztályozott méretben kapható, az ára miatt inkább előtéri kertekbe, nívósabb helyekre, kiemelt parkokba javasoljuk használatát. Mivel nálunk nem őshonos fajról van szó, így importból érkezik, a deviza árváltozása miatt szezonon belül is folyamatosan ingadozik az ára. Az Erdei fenyő (Pinussylvestris) Borvi fenyőként is ismert, kérge vöröses barna, kissé narancsos az illata. A harmadik közkedvelt fajta a Fekete fenyő (Pinusnigra), kérge szürkésbarna, előzőekhez képest gyengébb illatú.

A kéreg természetes bomlásából adódóan évente tavasszal felül kell szórni a kérgezett területeinket.

Kiszórásánál javasoljuk a védőkesztyű használatát, ellenkező esetben garantált akupunktúrás kezelésben lesz része, és a 4. zsák után biztos lehet abban, hogy az összes pontot sikerült egy-egy szálkával megtalálnia a kezén.